Pénzmosás változások az Új Pmt. alapján

Bevezető

Tavaly június 26-án hatályba lépett a Pénzmosás elleni törvény.

A törvényhez kapcsolódóan több jogalkotói és felügyeleti rendelet jelent meg azóta, mely segíti a piaci szereplőket abban, hogy megfelelhessenek az elvárásoknak.

A rendezvényen bemutatásra kerül a négy pillér és az ezek közötti kapcsolódások, összefüggések fontossága (Törvény, NGM rendelet, Felügyeleti útmutatók, Szolgáltatói belső szabályzatok),az új törvénnyel kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok jogalkotói oldalról, kiemelve azokat a gyakori kérdéseket, melyek a legtöbbször felmerülnek a piaci szereplők részéről.

Mindemellett szaknapunkon foglalkozunk a februárban megjelenő Magyar Nemzeti Kockázatértékelés kiemelkedő sarkalatos pontjaival, ennek kapcsán a minisztérium előadása nyújt segítséget abban, hogy a piaci szereplők a megjelenést követően 45 nappal elkészíthessék saját vállalati kockázatértékelésüket.

Továbbá rendezvényünkön megválaszolásra kerülnek a kiemelt politikai közszereplők szűrése kapcsán felmerülő kérdések, többek között az, hogy „ Ki számít PEP-nek?”,„Milyen módon lehet meggyőződni a közeli hozzátartozónál arról, hogy az adott személy PEP, vagy nem PEP?” és az is, hogy jelenleg „Milyen hatósági megkeresések vannak?”

Továbbra is várják a piaci szereplők a tényleges tulajdonosi azonosítást segítő tényleges tulajdonos adatbázis létrejöttét, működésének részleteit. Az eddigi vállalati tapasztalatok segítenek eligazodni más vállalatok pénzmosásért felelős szakembereinek az azonosítás és ellenőrzés kérdéseiben, eleget téve az adatvédelmi előírásoknak, így megfelelve a jogalkotó és a NAIH elvárásainak is.

Többek között ezeket a megváltozott társadalmi és gazdasági viszonyokat veszi sorra rendezvényünk jogalkotói – NGM,hatósági, Fővárosi Főügyészség, tanácsadói előadások és vállalati ESETTANULMÁNYOK által választ keresve a felvetett kérdésekre.

Résztvevőink írták…

„Megismertük más bankok kételyeit, kérdéseit. Közelítettük az álláspontokat. Kérdéseket tolmácsolhattunk az NGM/ NAV felé.” (Nacsa Mariann, projektvezető, ING Bank N.V. Hungary Branch)

„Komplex tematikát vázolt fel. Aktuális kérdésekben felkészült. Nyitott volt a felmerülő megoldások megoldására is.” (Kanzler Edit, üzletkötő BSZ, MKB Bank Zrt.)

„Új információk a banki szabályozási környezet várható változásairól.” – dr. Jandrasics Eszter, jogtanácsos, Magyar Fejlesztési Bank Zrt.

„A szakma, a tanácsadók és a kormányzat őszintén és részletesen nyilatkozott a témáról –ezt a 3 nézőpontot máshogy nehezen lehetett volna így helyesen megismerni.” – Pálszabó Tibor, partner, Ernst & Young Tanácsadó Kft.

„Informáltabb lettem, szakemberekkel találkoztam.” - Kiss Marianna, banki kapcsolatok igazgató, CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt.

Főbb témák

Fókusztémáink:

• Az új törvénnyel kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok jogalkotói oldalról
• Kockázat alapú megközelítés: Magyar Nemzeti Kockázatértékelés
• Vállalati kockázatértékelés az Új Pmt. alapján
• A kiemelt közszereplők szűrése - PEP-ek definiálása
• Tényleges tulajdonosi nyilatkozatok és az adatbázishoz kapcsolódó kérdések
• Online azonosítás tapasztalatai
• A pénzmosás elleni bejelentések hasznosulása büntetőeljárási oldalról
• Új Büntetőeljárási Törvény és a Pmt.
• Tranzakciók folyamatos monitoringja és az Ügyészség gyakorlata

Előadók

Szaknapunk eddigi előadói:

• dr. Péceli Ádám, Ügyész, Terrorizmus, Pénzmosás és Katonai Ügyek Főosztálya, Legfőbb Ügyészség
• Szűcs Attila, CAMS, Pénzmosás-megelőzési vezető, Raiffeisen Bank Zrt.
• Takács Domokos, Termékfejlesztési és értékesítési vezető, OTP Bank Nyrt.
• dr. Takács Éva, Compliance és Pénzmosás megelőzése vezető, CIB Csoport
• Takács Márta, Key Account Manager, Bisnode D&B Magyarország Kft.
• Tárnoki-Zách Péter, Főosztályvezető Európai Uniós és Nemzetközi Pénzügyi Főosztály, Nemzetgazdasági Minisztérium
• Vass Ádám, Comliance munkatárs, Pénzmosás- és csalásmegelőzési osztály, Compliance Igazgatóság, MKB Bank Zrt.

Kinek ajánljuk?

Rendezvényünk szólni kíván

Hazai közép- és nagyvállalatok, valamint pénzügyi szektor

• Pénzmosási területért felelős vezetőihez
• Compliance officereihez, vezetőihez
• Compliance szakembereihez,
• Jogi vezetőihez, jogtanácsosaihoz
• Jogi tanácsadóihoz, jogi szakértőihöz
• Operatív vezetőihöz, ügyvezető igazgatókhoz
• Fraud/anti fraud menedzsereihez, csalásmegelőzési vezetőihez, szakembereihez,
• Bankbiztonsági területek vezetőihez és munkatársaihoz,
• Információbiztonsági vezetőihez,
• IT biztonsági szakembereihez,
• Kockázatkezelési vezetőihez, szakembereihez

Program

8:30 Regisztráció

8:50 Megnyitó az IIR részéről

Új Büntetőeljárási Törvény és a Pmt.

9:00-10:00 Tranzakciók folyamatos monitoringja és az Ügyészség gyakorlata

• Az ÚJ Büntetőeljárási törvény koncepcionális változásai
• Milyen változást eredménye a július 1-jén hatályba lépett Új Büntetőeljárási törvény?
• Mit jelent pontosan a „fizetési műveletek (leplezett) megfigyelése”? fizetési monitoring
• Mennyiben változtat ez az eddigi eljárásrenden? ennek szabályozása
• A teljes folyamat bemutatása
• Milyen feladatuk lesz
• a folyamatban,
• a nyomozást megelőző eljárás: akár 6-9 hónapjában, az előkészítő eljárásban,
• a végrehajtásban a bankoknak?
• Miként látják ezt a hitelintézetek? banktitok és ügyféltitok védelme
• Milyen banktechnikai, Informatikai fejlesztések kellenek?

A pénzmosáshoz kapcsolódó eddigi eljárásrend

• Jellemző elkövetési technikák, módszertan
• Mennyi pénzmosás gyanús üggyel foglalkoztak éves szinten az elmúlt 3 évben?
• Ebből mennyivel kezdtek el vizsgálódni? Hány vádiratot nyújtottak be? számbeli változások
• Gyakorlati tapasztalatok kommunikálása

Előadó: dr. Péceli Ádám, Ügyész, Terrorizmus, Pénzmosás és Katonai Ügyek Főosztálya, Legfőbb Ügyészség

Kis színesek az Új Pmt. alkalmazásában: gyakran ismételt kérdések

10:00-10:45 Az új törvénnyel kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok jogalkotói oldalról

• Új Pmt. hozott-e bármilyen változást? NGM
• Mik a gyakorlati tapasztalatok? Milyen kihívásokat jelent a piaci szereplőknek a napi munkájuk során?
• Melyek voltak a legfontosabb változások?
• Mi okoz nehézséget? Mi az, ami még pontosításra szorul(na)?
• Várhatóak-e módosítások? a szabályozásról, ezek változásairól: NGM
• Mit lehet tudni az V. direktíváról? Milyen mértékben vesznek részt ennek kialakításában? Mikorra lesz kész?
• Kapcsolódó szolgáltatások, ingatlanhoz kapcsolódó ügyletek és ezek következményei: a régi és az Új Pmt. különbségei

Előadó: Tárnoki-Zách Péter, Főosztályvezető Európai Uniós és Nemzetközi Pénzügyi Főosztály, Pénzügyminisztérium

10:45-11:15 Kávészünet

11:15-11:50 Az ördög a részletekben rejlik, és nem is alszik - avagy a törvénnyel kapcsolatos piaci tapasztalatok szolgáltatói oldalról

• tevékenység szerint hány céget érintenek Magyarországon az új kötelezettségek, akik talán nem is tudnak róla
• hány magyar cégnek van külföldi tulajdonosa
• tényleges tulajdonosi adatok: gyakorlati statisztikák a feltárt állományokból
• PEP-, szankciós lista találatok tapasztalatai

Előadó: Takács Márta, Key Account Manager Bisnode D&B Magyarország Kft.

11:50-12:30 Kockázat alapú megközelítés: Magyar Nemzeti Kockázatértékelés

• Kockázat alapú megközelítés: elmélet és gyakorlat és az ebből fakadó kérdések
• A négy pillér fontossága és az ezek közötti kapcsolódások, összefüggések (Törvény, NGM rendelet, Felügyeleti útmutatók, Szolgáltatói belső szabályzatok)
• Magyar Nemzeti Kockázatértékelés fontosabb pontjai
• Mennyiben lehet átültetni a részletszabályokba a kockázatértékelés eredményét?
• NGM országkockázati anyaga és az ez alapján készítendő belső koczkázatértékelés
• Hogyan lehet a belső folyamatokba ezt beilleszteni majd a bankoknak? az egész felülvizsgálati ciklusokat: alacsony, közepes, kockázatos: ennek megfelelően alakítja ki

Előadó: Tárnoki-Zách Péter, Főosztályvezető Európai Uniós és Nemzetközi Pénzügyi Főosztály, Pénzügyminisztérium

12:30-13:00 Tényleges tulajdonosi nyilatkozatok és az adatbázishoz kapcsolódó kérdések

• Mi tudható a tényleges tulajdonosi adatbázisról? technikai oldal, adattartalom
• Ki fogja ezt létrehozni, működtetni? Ez csak lekérdező felület lesz?
• Milyen jogszabályi felhatalmazással fogja ezt megtenni? Kiszervezik? Hogyan fog a GDPR-nak megfelelni?
• Mikor és milyen formában fogják ezt működtetni? Ha több helyen vannak az adatok, hogyan kerülnek egy helyre? koncepcionális és technikai oldala
• Miként lesz összehangolva a nemzetközi adatbázisokkal, a CRS-sel és a FATCA-val?
• Bizalmi vagyonkezelők kérdése: hogyan kezelem? Melyek lesznek itt a gyanús tranzakciók?
• Mikor lesz számlaszám-nyilvántartó és ezeket központilag, nemzetközileg összekötik-e majd?
• Adatvédelmi rendelet és az Új Pmt.: a tényleges tulajdonos azonosításánál: ellenőrzi egy dokumentumból: az Ő okmányaikat lehet-e másolni?

Előadó: Tárnoki-Zách Péter, Főosztályvezető Európai Uniós és Nemzetközi Pénzügyi Főosztály, Pénzügyminisztérium

13:00-14:00 Ebédszünet

Eddigi tapasztalatok – Vállalati ESETTANULMÁNY

14:00-14:45 Tényleges tulajdonosi nyilatkozatok, avagy a papír mindent elbír

• A hiányzó adatok beszerzése a tényleges tulajdonosoknál
• Ki ellenőrzi ennek helyességét?
• Hogyan tudnak eleget tenni a piaci szereplők a verifikációs ellenőrzéseknek? A szolgáltató (mármint a hitelintézetek) köteles a tényleges tulajdonosok személyi azonosságára vonatkozó adatok ellenőrzésére
• Mire fókuszálnak az egyes hitelintézetek? Milyen adatok beszerzését helyezik előtérbe? Milyen forrásból?
• Mely adatok beszerzése okoz nagyobb kihívást?
• Meglévő ügyfélkör átvilágítása a tényleges tulajdonosi körnél: személyes jelenlét és lenyilatkoztatni, de a nyilvántartásokat is elfogadják
• Mik azok a nyilvántartások, amelyeket elfogadnak, akár saját ellenőrzésnél?
• Meddig „lehet elmenni” a tényleges tulajdonosának azonosításánál?

Előadó: Szűcs Attila, CAMS, Pénzmosás-megelőzési vezető, Raiffeisen Bank Zrt.

14:45-15:30 Vállalati kockázatértékelés az Új Pmt. alapján

• Hogyan alakították ki az ügyfél és termékkockázati kategóriákat?
• Milyen kérdéseket tesznek fel a leendő ügyfélnek?
• Miként dönti el, hogy számára kockázatos-e az Ügyfél? Ügyfélkockázat besorolás automatizálásainak lehetőségei.
• Milyen típusú ügyfeleket kell jobban monitorozni? Megerősített eljárás esetkörei és vezetői kontroll meghatározása
• Ügyfélbefogadási kérelem engedélyezése után alkalmazott gyakorlat.
• Mit tartanak fontosnak ellenőrzési, Felügyeleti szempontból? megfelelés az MNB rendeletnek
• Milyen nehézségek merültek fel a belső eljárások kialakítása során?
• Miként illesztették be a meglévő ügymenetbe az új elvárásokat? plussz funkciók, feladatok, szűrőrendszerre vonatkozó szabály, (9-es rész), bizonyos típusú ügyfeleknél külön vezetői engedélyezés adott tranzakciónál
• Mekkora többletterhet jelent ez a folyamatszabályozásnál és humánoldalról, a már meglévő dolgozók leoktatásánál?

Előadó: Vass Ádám, Compliance munkatárs, Pénzmosás- és csalásmegelőzési osztály, Compliance Igazgatóság, MKB Bank Zrt.

15:30-16:15 A kiemelt közszereplők szűrése - PEP-ek definiálása

• Ki számít PEP-nek? Ki minősül állami vállalat vezetőjének?
• Milyen módon lehet meggyőződni a közeli hozzátartozónál arról, hogy az adott személy PEP, vagy nem PEP?
• Kiemelt közszereplők nyilatkoztatása: ki milyen utat jár be? Nyilatkoztat, vagy maga állapítja meg?
• Melyek azok az esetkörök, ahol problémák merülnek fel, nehézséget jelent megállapítani, hogy PEP-e vagy nem az adott személy?
• Mik a kihívások? Miben volt szükséges módosítani a gyakorlaton?
• Hogyan ellenőrizzük a nyilatkozatok valóságtartalmát? Szükséges-e ilyen ellenőrzés?

Előadó: dr. Takács Éva, Compliance és Pénzmosás megelőzési vezető, CIB Csoport

16:15-16:30 Kávészünet

16:30-17:15 Távoli azonosítás tapasztalatai – Kerekasztal-beszélgetés

• NGM és MNB rendelet, mely lehetővé tette a távolról történő azonosítást
• Mik az eddigi tapasztalatok az online azonosításnál?
• Kihívások, folyamatok, kontrolok – a bevezetés folyamata/tapasztalatai
• Milyen ügyfélkört lehet/tudnak ezzel inkább elérni?
• Milyen kockázatú ügyfelek, személyek veszik igénybe ezt a lehetőséget?
• Melyik terület ennek a felelőse? Compliance, üzleti terület, vagy az IT?
• Milyen üzleti eredményt várnak/ eredményekkel járt a megoldás?
• Hogyan kell ennek a technikai részét megvalósítani?
• Hogyan vizsgázott a technológia a bevezetés óta eltelt fél évben?

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői:

dr. Balogh-Borsos Violetta, Compliance Igazgató, Takarék Csoport

Takács Domokos, Termékfejlesztési és értékesítési vezető, OTP Bank Nyrt.,

Vass Ádám, Compliance munkatárs, Pénzmosás- és csalásmegelőzési osztály, Compliance Igazgatóság, MKB Bank Zrt.

17:15-18:00 A pénzmosás elleni bejelentések hasznosulása büntetőeljárási oldalról

• Mely esetekben kerülhetnek felhasználásra a PMT alapján bejelentésre kötelezettől származó adatok, tények, körülmények büntetőeljárásban?
• Milyen jellegű eljárások lehetnek ezek?
• Konkrétan milyen bejelentőtől származó adatokat kér jellemzően a nyomozó hatóság?
• Megismerheti-e a teljes bejelentés tartalmát a nyomozó hatóság?
• Milyen módon használhatja fel a nyomozó hatóság a NAV PEI által átadott, bejelentőtől származó adatot?
• Ebből az adatból vissza lehet-e következtetni a büntetőeljárásban való felhasználása során, hogy ez PMT alapú bejelentési kötelezettségből származik, illetve ki volt a bejelentő?
• Védi-e a nyomozó hatóság a bejelentőt az adatfelhasználás során?
• Jellemzően milyen típusú büntetőeljárásokban történik a NAV PEI-től adatkérés?
• A NAV PEI-től történő adatkérés mikor, milyen elvek mentén kerülhet felhasználásra bizonyítékként?
• Csak magyar eljárásban használható fel a NAV PEI-től bekért adat?
• Alkalmazhat-e bármilyen felhasználási korlátozást a NAV PEI az általa nyomozó hatóságnak átadott adatra?
• Köteles-e betartani a nyomozó hatóság a felhasználási korlátozást?
• Milyen megoldással védheti a PMT alapú adatszolgáltatásban érintett bejelentőt a büntetőeljárásban a nyomozó hatóság, ha a hozzá kapcsolódó adat felhasználásához jelentős büntetőjogi érdek fűződik?
• Miért különösen jelentős a bejelentőktől származó adatszolgáltatás a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemben?
• Miért különösen jelentős a bejelentőktől származó adatszolgáltatás a pénzügyi profilalkotásban, illetve a párhuzamos pénzügyi nyomozásokban?
• Miért tekint partnerként a nyomozó hatóság -a KR NNI VVH biztosan- a NAV PEI felé adatot szolgáltató bejelentőkre? Nyomozó szerv és a bejelentő együttműködése.
• Hazai esetpélda a felhasznált adatok hasznosulásáról.
• Nemzetközi bűnügyi együttműködés keretében esetpélda a felhasznált adatok hasznosulásáról.

Előadó: Tóth Zsolt, Hivatalvezető-helyettes, Nemzeti Nyomozó Iroda

18:00 A rendezvény zárása

PDF letöltés

A rendezvény programját megtekintheti itt PDF formátumban